Ugrás a tartalomhoz Lépj a menübe
 


Félig nyúzott bakkecske

 


Félig nyúzott bakkecske

Egyszer hol volt, hol nem volt, volt a világon egy ember, annak volt két fia meg egy kecskéje. Azt mondja egy reggel az ember a nagyobbik fiának:

- Hajtsd ki, fiam, ezt a kecskét legelni, de olyan helyre hajtsd, ahol jóllakhatik.

A fiú kihajtotta szép füves helyre; evett a kecske, evett, míg úgy jól nem lakott, hogy alig bírt megmozdulni. Akkor kérdezi tőle a fiú:

"Kedves kecském, jóllaktál?
Elég füvecskét kaptál?"

Felelt a kecske:

"Úgy jóllaktam, mint a duda,
egy szál fű se fér több belém."

Ezzel a fiú hazahajtotta, otthon kérdi az apja a kecskétől:

"Kedves kecském, jóllaktál?
Elég füvecskét kaptál?"

Felel a kecske:

"Jaj, jó gazdám, dehogy laktam,
mint a kutya, úgy koplaltam."

Megharagudott erre az ember, mindjárt elkergette a fiát a háztól. Másnap reggel mondja a kisebbik fiának:

- Hajtsd ki most te, fiam, a kecskét, de jó helyre hajtsd, mert ha éhen hozod haza, úgy jársz, mint a bátyád.

Kihajtotta a fiú még szebb füves helyre, mint a bátyja, jól is lakott a kecske megint úgy, hogy alig bírta. Akkor kérdezi tőle a fiú:

"Kedves kecském, jóllaktál?
Elég füvecskét kaptál?"

Felelt a kecske:

"Úgy jóllaktam, mint a duda,
egy szál fű se fér több belém."

Ezzel a fiú hazahajtotta, otthon megint kérdi az apja a kecskétől:

"Kedves kecském, jóllaktál?
Elég füvecskét kaptál?"

Felel a kecske megint:

"Jaj, jó gazdám, dehogy laktam,
mint a kutya, úgy koplaltam."

Ez még jobban megharagította az embert, elkergette ezt a fiát is.

Harmadnap reggel nem volt kire bízni a kecskét, maga hajtotta ki az ember. Még szebb füves helyre vitte, mint a fiai, a kecske úgy jóllakott, hogy csak eldűlt, mint egy darab fa. Kérdezi tőle az ember:

"Kedves kecském, jóllaktál?
Elég füvecskét kaptál?"

Felel a kecske:

"Úgy jóllaktam, mint a duda,
egy szál fű se fér belém."

Ezzel hazahajtotta az ember. Otthon kérdi tőle:

"Kedves kecském, jóllaktál?
Elég füvecskét kaptál?"

Felel a kecske:

"Jaj, jó gazdám, dehogy laktam,
mint a kutya, úgy koplaltam."

Nagyon megharagudott erre az ember, most látta, hogy a két fiát is ártatlanul kergette el a háztól.

- No hiszen megállj, kutya kecske, majd meglakolsz te ezért!

Elővett egy éles kést, a kecskét megkötötte egy fához, elkezdte nyúzni elevenen. Mikor már félig megnyúzta, megszólalt a kecske:

"Jaj, jaj, jaj, jó gazdám,
ne húzd le a bundám,
úgy jóllaktam, mint a duda,
egy szál fű se fér több belém."

Erre aztán félbehagyta a nyúzást, eloldta a fától a félig megnyúzott kecskét. A kecske amint megszabadult, elkezdett szaladni árkon-bokron keresztül. Szaladt, szaladt, egyszer egy rókalyukhoz ért, abba belebújt. Ott aztán meghúzta magát szépen. Egyszer jön haza a róka, beszól a lyukba:

- Ki vagy, mi vagy lyukamba, lyukamba?

"Én vagyok, bém vagyok,
félig nyúzott bakkecske;
szarvaimmal tusálok,
bajuszommal szurkálok,
szaladj mindjárt, mert megdöflek."

Megijedt a róka, elszaladt a farkashoz.

- Farkas komám, gyere hamar, ördög van a lyukamban.

Odamegy a farkas a lyuk szájához.

- Ki vagy, mi vagy, róka komám lyukába, lyukába?

"Én vagyok, bém vagyok,
félig nyúzott bakkecske,
szarvaimmal tusálok,
bajuszommal szurkálok,
szaladj mindjárt, mert megdöflek."

Megijedt a farkas is, elszaladt a medvéhez.

- Jaj, komám, gyere hamar, ördög van a róka koma lyukában.

Odamegy a medve is a lyukhoz, beszól rajta:

- Ki vagy, mi vagy, róka komám lyukába, lyukába?

"Én vagyok, bém vagyok,
félig nyúzott bakkecske,
szarvaimmal tusálok,
bajuszommal szurkálok,
szaladj mindjárt, mert megdöflek."

Megijedt a medve is, elszaladtak mind a hárman. Szaladtak, szaladtak, egyszer előtaláltak egy sündisznót.

- Hová szaladtok, medve koma? - kérdi a sündisznó.

- Jaj, szaladjunk, te is szaladj, ördög van a róka koma lyukában.

- Nem szaladok én, gyertek vissza, hátha ki tudnám onnan riasztani.

- Már hogy tudnád, én csak erősebb vagyok, farkas komám is, mégse tudtuk - felel a medve.

- No csak próbáljunk szerencsét - mondja a sündisznó.

Visszamentek hát; beszól a sündisznó a lyuk száján:

- Ki vagy, mi vagy, róka koma lyukába, lyukába?

"Én vagyok, bém vagyok,
félig nyúzott bakkecske,
szarvaimmal tusálok,
bajuszommal szurkálok,
szaladj mindjárt, mert megdöflek."

De a sündisznó nem ijedt meg, hanem összegombolyította magát, begurult, elkezdte szurkálni minden oldalról a nyúzott részét a kecskének. Ez se vette tréfára a dolgot, kiugrott a lyukból. Idekint aztán mindjárt megismerték őkelmét a medve is, farkas is; megfogták, széjjeltépték, jó lakomározást csaptak belőle.

Ha széjjel nem tépték volna, az én mesém is tovább tartott volna.

 

 

Hozzászólások

Hozzászólás megtekintése

Hozzászólások megtekintése

Nincs új bejegyzés.
 

 

Profilkép


Utolsó kép


Elérhetőség

Fekete Dávid

06307294408

mama.5@freemail.hu

Levelezőlista



Archívum

Naptár
<< Június / 2017 >>


Statisztika

Online: 3
Összes: 68230
Hónap: 2342
Nap: 111